április 8-a

Nálunk mindig, minden egy rakásra fut össze.

Így ma is több esemény, amin illett volna, szerettem volna részt venni. 
Délelőtt a szokásos, szóra sem érdemes. (Finomakat főztem, már holnapra is, mert megyünk a szőlőbe)

Délutánra négy programot kellett egyeztetnem. Kettő el is maradt.
Egyik lett volna fiamékkal egy közös program,  ide Zember megy.

A másik, a Könyvtár rendezvénye: „Vasarely vizuális világa –felnőtteknek”
Sajnos ez is elmaradt.  Remélem, lesz alkalmam megnézni a KecelTv-n.

Aztán szomorú kötelességemnek tettem eleget, bár nem a szokásos módon,
Kisa Klári néni temetése háromkor kezdődött, de nekem az már késő.
Klári nénitől el kellett búcsúznom. Ő az anyukám lánykori barátnője. Kellett üzennem vele Szüleimnek! Kimentem  hát kettőkor a temetőbe, és egy jó darabig mellette voltam.
Akkor még csak mi ketten voltunk, ő és én, így elmondhattam neki mindent, amit csak akartam. Megköszöntem, hogy jó barátnője volt édesanyámnak egy életen át, megköszöntem, hogy ha kellett, vigaszt találtak egymásnál.  Elsirattam őt, és újra elsirattam szüleimet.
Édes Istenem… lassan mind elmennek. 
Drága Klári néni! Nyugodjon békében!
.

 

Itt fiatalon, szépen... Magdus néni, Klári néni, anyukám, Péter Bözsi néni, Flaisz Terus néni (akiket felismertem).  Középen Földes tisztelendő úr, s a tanárnő

A következő eseményre  Kalocsáról érkezett a meghívó. Mónikánk iskolája, ahol ő is zenetanár, „Tavaszi vidámságok” címmel hangversenyt tartott. Évek óta közönsége vagyok ennek a rendkívül színvonalas és humorral fűszerezett műsornak, melyben nem csak a diákok, de tanáraik is bemutatják, mennyire mesterük a hangszerüknek.
Idén is kitettek magukért, a remek műsort vastapssal köszönte meg a zsúfolásig telt terem közönsége.

Jelmezeikben unokahúgom, Mónika tanár néni és kis tanítványa

Mire hazaindultam, lassan megnyíltak az ég csatornái, amit nagyon nem bánok, mert nagy a szárazság itt a homokon, és csak „Keceli eső”  adatik nekünk.

Este aztán elmeséltük egy másnak Zemberrel, kinek, milyen volt a délutánja.
Majd fellapoztam a Keceli Híreket, amit  ezen a napon hozott a postás.

Nagyon köszönöm a szerkesztőségnek, amit benne találtam!