2013. november 5., kedd

Veszendőben a tisztesség / keceli sirám




Veszendőben a tisztesség
/keceli sirám/

Veszendőben a tisztesség,
hiába a „Dicsértessék!”

Bogárzó is kiszáradt már,
betongyűrűben csak mocsár.
Susogó nád, madárfészek
helyett  fekál bűzét érzed.
Szent Mihálynak nincsen lova,
hamis a baba mosolya,
kifordítják a kabátot,
fenyegetnek volt barátot.

Tisztességben őszült tanár
képviselő asszony ma már,
gyűlölködik, öklét rázza,
sérelmeit magyarázza.

Gondoskodás felső fokon,
Jani barát Bácsborsodon,
siránkozhat Kecel honon…
Hiába a sok „pártollak”,
jóérzések megváltoznak.
„Ki a hunyó, nem én voltam,
Én semmiről nem is tudtam.”

Persona non grata immár
Arany János és Szabó Pál,
múltunk vesztjük új nevekkel,
régi érték nekik nem kell!

Párt-érdekek dirigálnak,
Köz-érdekek derogálnak,
Kecel tévén öreg néni
halasi szentmisét nézi,
de akkor is megmutatták
Minden úgy lett, ’hogy akarták…

Veszendőben a tisztesség
Hiába a „Dicsértessék!”

  2013. 11. 05.



Itt kell megjegyeznem, a vers megírása óta történtek változások. 
Jani barát hazakerült, otthonában biztonságban érzi magát. 
Sokan támogatták, támogatják, Isten áldjon meg minden segítőt!

2014.  jan. 1.

2 megjegyzés:

  1. Bátor és igaz versedhez gratulálok Icukám.
    Sajnos örömtelen, kilátástalan lett nálunk az emberek nagy többsége. Állandó harccá váltak a mindennapok. Harc a tisztességért, a betevő falatért.Nem érték már a tisztesség, becsület.Sajnos sötét az alagút, nem látni a végét. :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Majám. Minden szavaddal egyetértek.

    VálaszTörlés