Itt, mintha semmi sem változott volna...
virágaid most is fényre mosolyognak,
mint minden tavaszon,
a nap is vidáman benevet a gangon
hunyorgó hosszú ablakon...
de megrepedt ágyad fölött a tapéta
s a félrecsúszott függönyt
nincs, ki igazítsa pontos ráncra.
Szűzanya karja ugyanúgy tárva,
de nincs már, ki elimádkozza
reszkető kézzel bánatát.
Kisrádiód a polcon három éve néma,
s ha ajtót nyitok megsimogatom néha
könnyáztatta, hófehér párnád.
Vasárnap kezemben virágcsokor sír,
jaj, nem tudlak már megölelni!
2013.
Szépséges versed alatt egy kéréssel fordulok Hozzád!
VálaszTörlésKérlek látogass el a blogomba, ahol egy kis "meglepi" vár rád!
http://szusszanasnyi-zsefy-zs.blogspot.hu/2013/05/dijat-kaptam-az-egyik-kedveskovetomtol.html
Ez egy kis figyelmesség, amiben én is részesültem, és Terád is gondoltam...
Kedves Zsanett, ellátogattam, de ezt találtam: "A blog keresett oldala nem létezik."
TörlésValamit nem jól csináltam? Köszönöm a látogatást versemnél.
Gyönyörű versed, könnyet csalt szemembe Icukám.
VálaszTörlésKöszönöm idejegyzésed Majám!
Törlés