Süssünk mézeskalácsot!

Több éve elmúlt már, mikor is olyan jó helyet találtam a karácsonyfa díszeknek, hogy évekig nem kerültek elő. Akkor szorult helyzetemben életemben először sütöttem mézeskalácsot, hogy valamelyest tompítsak Férjuram rosszalló tekintetén.

Ő a felelőse ugyanis a karácsonyfa feldíszítésének, mert akkor én már nagy sürgés-forgásban vagyok a konyhában.

Na szóval, akkor úgy gondoltam, csak azért is legyenek díszek a fán, igaz, nem a csili-vili gömbök, a jégcsap alakú égők, mert azok a Bermuda háromszögnek estek áldozatául.  (Férjuram elég gyakran emlegeti a Bermudát, ha valami eltűnik nálunk. És hajaj, egyre több minden eltűnik)

Mindezt csak bevezetőnek szántam, magyarázatnak arra, miért is vált szokásommá, és elengedhetetlenné a mézeskalács sütése.

Ma már megvannak az elveszett karácsonyfa díszek is, ám semmiért ki nem hagynám ezt az élményt!

Mert kéremszépen, ez alkotás! Úgy is mondhatnám, hogy művészet.

Pont ugyanaz a sürgető, kicsit feszült érzés hatalmasodik el rajtam karácsony közeledtével, mint mikor muszáj megírnom valamit.

Nos! Már éppen itt az ideje a  sütésnek. Megvásároltuk a mézet, finom aranysárga akácméz várakozik a polcon.

Sorakoznak a mézeskalács fűszeres zacskók. Ezt készen vásárolom, nekünk bevált.

Liszt, cukor, tojás, margarin mindig akad itthon.

Az a jó, hogy szakaszosan lehet a munkát elvégezni, napokra beosztva.

Az én jól bevált receptemet írom most le. Valahonnan kaptam, vagy találtam a neten, már nem tudom. Tény, hogy többféle receptet kipróbáltam az évek során, de családom tagjai, és főleg unokáim ezt szeretik legjobban. Ez nem az a puha mézes változat. Sütés után kemény, szép sima a teteje és nagyon jól ki  lehet díszíteni. Karácsonyfa dísznek kiváló, és ropogtatni sem utolsó dolog.

Én annyit készítek, hogy szinte egész évben rájárnak a kicsik (ha jól el tudom dugni magunk elől).

Szóval a recept, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek:

Hozzávalók:

25 dkg cukor

25 dkg margarin

50 dkg méz

Ezeket egy lábasban összemelegítem. Nem forralom fel, csak legyen jó meleg, folyós.

1 kg lisztet, 2 mézeskalács-fűszerkeverékkel, 2 kk szódabikarbónával, 2 tojással, és a kihűlt masszával összegyúrom.

Nagy adag lesz, én ennek is a többszörösét készítem.

Erre a napra nem is jut több tennivaló, mert a masszát beteszem a hűtőbe és egy egész napig állni hagyom.

A következő reggel frissen ébredve, (két kávé után) kezdődik a nagy munka, a sütés!

Én úgy szoktam, hogy kiveszek egy jó maréknyi adagot a hűtőből, a többit ott hagyom.

Gyúródeszkán vékonyra nyújtom, és a kedvenc formákkal kiszaggatom. Sütőpapírral kibélelt tepsi(k)be rakom őket szép sorjában. 

Ilyenkor,  sütés előtt már kiélhetjük a kreativitásunkat, díszíthetünk kedvünkre!

Diót, zizit, mákot, színes cukorkákat tehetünk rá, nagyon jól mutat.

Én legtöbbször a tetejüket tojással megkenem, és zsupsz a sütőbe!

180 fokon, 5-6 perc alatt elkészülnek.

Így néznek ki:

Ha minden begyúrt anyag már kisült, akkor ismét pihenőre veszem a dolgot.

A harmadik művelethez hangulat kell! Karácsonyig megjön az is. Ha egyszer hozzákezdek  a díszítő hadművelethez, akkor képes vagyok egyfolytában éjfélig is „alkotni”.

Ezt szeretem a legjobban!

Ehhez tojásfehérje és porcukor kell, egy-két csepp citromlé vagy ecet jót tesz neki.

Egy fehérjét elkezdek kavargatni(nem felverni, csak főzőkanállal szép, nyugodtan, egyirányba, körben) és adagolom hozzá a porcukrot. Meglepően sokat felvesz.

Keverem, keverem, adagolom, adagolom mindaddig, amíg olyan állagú nem lesz, hogy a kanalat kiemelve belőle fonalat képez a massza. Na ekkor jó!

Előkapok egy kisméretű nejlonzacskót, belekanalazok annyit, hogy bekötve marokba tudjam fogni, kiharapok az egyik csücskéből egy picike darabkát, épp csak annyit, hogy vékony szálban tudjam nyomni belőle a fehér csíkot. Kényelmesen elhelyezkedem az asztalnál, és jöhet az alkotás!

Bal kézben a díszítésre szánt alak, jobb kezemben a zacskó és kedvemre díszítek.

Ha megtelt a mellettem lévő gyúródeszka kész termékkel, akkor beviszem a szobába, ott már az asztal fehér abrosszal takarva várja a száradni akaró gyönyörűségeket.

Másnapra a díszítés száraz, ilyenkor gyorsan el kell csomagolni mindet, és megfogadni, hogy csak karácsonykor vesszük elő! Különben kezdhetjük a munkát elölről!

Az enyéim ilyenek:

Ha kedvet kaptál, süsd meg te is!

Az idén segítségeim is voltak!