7toronyest, Debrecen, 2008.
(Üldögéltem a Duna partján.)
Csendes még a Duna,
ballag méltósággal,
hátán farönkök
sodródnak az árral.
a part csöndburka,
szinte tapintható
bennem békesség van..
Én is megnyugodtam.
Csendes még a Duna...
Csak egy rigó fütyüli
az „élni jó" üzenetit
a homokos parton
mélázó füzeknek.
Csak egy rigó fütyüli
az „élni jó" üzenetit
a homokos parton
mélázó füzeknek.
Suttogó nyárfának
pihe-hírnökei
boldogan szállnak
elébe a nyárnak.
míg víg rigódalra
elébe a nyárnak.
míg víg rigódalra
tündértáncot járva
hirdetik ők is,
hogy élni jó!
Élni jó, csuda jó!
hirdetik ők is,
hogy élni jó!
Élni jó, csuda jó!
suttogják a füvek,
pedig megszenvedték
a vad tavaszi tüzet,
mi felperzselte hátuk.
Mi láttuk,
s nagyon vártuk,
hogy zsendüljön új élet,
és zendüljön az ének,
mert úgy akarta a lélek
hogy a színek, meg a fények
együtt hirdessék a rigóval:
Szép az élet! Szép az élet!
pedig megszenvedték
a vad tavaszi tüzet,
mi felperzselte hátuk.
Mi láttuk,
s nagyon vártuk,
hogy zsendüljön új élet,
és zendüljön az ének,
mert úgy akarta a lélek
hogy a színek, meg a fények
együtt hirdessék a rigóval:
Szép az élet! Szép az élet!
Csendes még a Duna,
ballag méltósággal.
Hátán farönkök
utaznak az árral..
Partja csöndburokban..
én is megnyugodtam.
Élni jó, csuda jó!
ballag méltósággal.
Hátán farönkök
utaznak az árral..
Partja csöndburokban..
én is megnyugodtam.
Élni jó, csuda jó!
- suttogom magamban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése