![]() |
saját kép |
Csillogó rozé az asztalon
hideg-párás pohárban
kelleti magát.
Szívesen látott vendég
élvezettel szagolja
remek illatát,
kortyolva ízleli zamatát.
Milyen fenséges - szól elismerően,
a gazda büszke: saját termésem .
S feledi a nehéz munkás nyarat,
a sok izzadságot, forró napsugarat,
feledi tenyerén a sok vérző
hólyagot,
hogy egész évben rettegve várta a
holnapot.
Csillogó rozé az asztalon
hideg-párás pohárban
magát kelleti.
Ha iszod, koccints
a parasztra,
ki ezt gonddal, verejtékkel
megtermeli!
Megörökítetted dolgos napjait..szépen csillogott versed soraiban a rozé...
VálaszTörléstetszett! Puszillak. Cs-Zs
Köszönöm, hogy itt jártál és még véleményt is írtál, kedves Zsanett!
VálaszTörlésÉn is puszillak