2014. szeptember 3., szerda

Szerda / szept. 3.

Na ez az, erről beszéltem,ezért kell naplót írni!
Itt van ez a hét mögöttem, és múlt kedd óta nem írtam semmit, most azt érzem, úgy elrepült ez a pár nap, mint a fecskék a villanydrótról!
Először is a nyárból hirtelen ősz lett!
Beszökött ide Kecelre is, a Puskin utcán ugyanúgy "suhant nesztelen", mint a párizsi "Szent Mihály útján", s "találkozott velem".

Nézzük, mi is történt...
A győri kirándulás másnapján csak szédelegtünk Zemberrel,  ki kellett pihenni magunkat, ki kellett beszélni a történteket, meg kellett nézni a sok-sok képet.
Csütörtökön Kiskunhalasra utaztam, időpontom volt Dexára. Valamikor tavasz vége felé kaptam időpontot ide, több hónapot várakoztam rá.
Nem túl könnyű bejutni csontsűrűség vizsgálatra. Először a háziorvostól kérni kell beutalót a reumatológiára, majd sürgősen időpontot kérni telefonon a kórháznál ugyancsak ide, és egyúttal dexára is. (Nekem elég messze került a két időpont egymástól.)
Csak a  reumatológus adhat beutalót a már említett területre, ahol majd átvilágítják a csontozatomat, megállapítják, tovább romlott-e a két éve diagnosztizált eredmény, vagy esetleg javult, ami, mint tudjuk, elég ritka. Jó ideje már, a marék reggeli gyógyszerem egyike a csontozat erősítésére való. Hejj, de jó lenne, ha eldobhatnám, úgy unom már a tablettákat!
Utaztam hát reményekkel telve, hiszen mindent megteszek, hogy elég kalcium jusson a szervezetembe, sok-sok házi tej elfogy nálunk.
Ahhoz képest, hogy hónapokat vártam erre az időpontra, alig volt rajtam kívül vizsgálatra váró beteg. Én nem tudom, talán költséges a vizsgálat, és meghatározott számú beteget fektethetnek naponta gép alá, mert azt láttam, hogy sokkal több személyt is elbírna.
Ezt így még csak meg is tudnám érteni, ha nem éppen így jártam volna a bőrgyógyászattal is.
Több hónap várakozás a bejelentkezés után, s mikor elérkezett az idő, a különálló új épületben rajtam, az asszisztensen és az orvosnőn kívül egy lélekkel nem találkoztam! Pedig az ottani vizsgálat nem költséges, hiszen az az egy kézben tartott nagyító, s a doktornő egy pillantása a kérdéses bőrfelületre... hogy úgy mondjam, költségmentes.
Visszakanyarodok a csontozat vizsgálásához. Gyorsan túl estem rajta, a vizsgálatot végző egészségügyi dolgozóból (nem tudom, orvos vagy asszisztens) egy szót nem lehetett kihúzni állapotomat illetőleg, csak a papírokat adta a kezembe, amivel várakozzak az egy ajtóval odébb rendelő reumatológusnál, majd ők elmondják az eredményt.
Hamarosan el is vette a papírokat a nővérke, s bevitte a többi betegével együtt. Kényelmesen elhelyezkedtem, és vártam, hogy behívjanak, konzultáljunk a mostani állapotomról.
Ám nem jutottam be orvosig, mert a nővérke hamarosan szólított, és az ajtóban kezembe nyomta az előbb beadott leleteket, a doktor üzenetével, hogy minden rendben van, nem kell tovább szednem az AlphaD3-at!
Kezembe adott még két szórólapot, az egyik étrend javaslat megfelelő mennyiségű kalcium bejuttatására a szervezetbe, a másik egy gyógyszerismertető. Ennek felső részére ráírta a doktornő a javasolt napi mennyiséget, valamint még egy gyógyszer nevét, adagolási utasítással. Menjek ezzel a háziorvoshoz, és ezeket írassam ki receptre.
Még fel sem ocsúdtam, már vissza is lépett rendelőbe a nővérke.
Hát, jól nézünk ki! Azt mondták, nincs semmi baj, jók az eredmények, nem kell szednem az eddigi gyógyszert! Ehhez képest most már két tablettával több van reggelenként a markomban.
Húúú, mi lett volna, ha még nem lennének jók az eredményeim! - mondtam nevetve Zembernek.

A hét vége unokázással telt, nem csoda, hogy gyorsan. Toncsikát is magamhoz ölelhettem végre, ő egész nyáron nem volt itthon. Niki és Zolika is annyira örült neki, össze-vissza ölelgették.

Hétfő reggel bementem tanévnyitóra. Igaz, ami igaz, kicsit fájdogált a szívem, mikor a sok gyereket, és a kolléganőimet megláttam. Kicsit azért is fájdogált, mert olyan nagyon kevesen voltunk, akik elfogadták a meghívást, rajtam kívül csak négy nyugdíjas kollégám jött el, pedig sokan vagyunk. Az évnyitó misével kezdődött, mivel pár éve egyházi iskola lettünk. Tamás atya remek beszédet mondott a gyerekeknek, igazi évnyitóra valót. Mise után Berceli Ágota másodikos gyerkőcei verseltek, nagyon szépen, nagyon értelmesen, érthetően, nem kántálva. Örültem neki, mindig is szívügyem volt a versmondás.

Kedden (tegnap) korán reggel laborban volt jelenésem, jövő hétre kell az eredmény pajzsmirigy rendetlenkedésem okán.
Majd ismét több üvegnyi zöldbab került száraz dunsztba, még most is ott melengetik egymást a hűtőtáskában. Ebben elég lassan sikerül nekik megszabadulni a forróságtól.

Kicsit beugrottam kerámiázni is, ebből inkább csak beszélgetés lett.

 Ma megint nekilódultam az egészséges táplálkozásnak!
Kertünkből szedtem, majd megtisztítottam a következőket: vöröshagyma, fokhagyma, sárgarépa, zöldség, zellerszár, cukkini, zöldbab, cékla, pár levél bazsalikom, egy szép szál  lestyán  és sok-sok petrezselyemzöld. Ezeket egy mélyebb és termetes méretű serpenyőben összepároltam, kevés olajon. Hozzá pulykamellet apróra szeletelve hirtelen megsütöttem, szintén csak leheletnyi olajon. Ez volt az ebéd. Nagyon finom, de hogy kalóriában jóval szegényebb, mint mondjuk egy pincepörkölt, azt most eléggé érzem, pedig nem akarok vacsorázni.  Hogy kitartok-e, az még kérdéses.

folyt.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése