Milyen sokfélék lehetnek
azok a kis gyermekszemek!
Árulkodnak a lelkükről,
beszélnek az életükről.
Van, ki búsan, szomorún néz,
látszik, otthon sorsa nehéz.
Lelke sérült, nem mosolyog,
néha érzem, belül zokog.
Van, ki nem néz a szemembe,
ha beszél is, szemlesütve.
Nem tudom, hogy őszinte-e,
nem enged a közelébe.
Van, ki szeme mindig ragyog,
bizalom, mit benne látok.
Melegséget, szeretetet
üzennek ezek a szemek.
Ahány gyerek, annyi sorsú,
szemükben derű vagy ború.
Cipelik a család gondját,
így éli mind gyermekkorát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése