Címkék
- Bemutatkozom (1)
- Csendhangok/könyvbemutató (3)
- Édesanyámra emlékezem (7)
- Emlékezés-szirmok (14)
- Én családom (16)
- Fakanál művészet (1)
- Főoldal (47)
- Gyermekversek (1)
- Haikuk (5)
- Keceli pillanatok (25)
- Képeim (1)
- Kerámiáim (1)
- Korkép (3)
- Könyv ajánló (1)
- Lélekversek (62)
- Napló (37)
- Naplójegyzet (7)
- Neked-veled (16)
- Noteszem-versek (1)
- Noteszemből (3)
- Őszi versek (11)
- PRÓZÁIM (1)
- Tavaszi (10)
- Természet (39)
- Töredékek (2)
- Ünnepekre (12)
2012. január 16., hétfő
Beszél a csend
Megint fogát vicsorítja a tél
fűre dermed óvatlan hóvirág.
Hallgasd csak Kedves!
Kinn sziszegve nyargal a jeges szél,
pattogó tűz mellett a jó világ.
Kávéillat csábít,
koccan a csésze,
téged vár,
meghitten együtt,
csak ez számít,
beszél a csend is
véled már.
2009. 02. 10.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése