Címkék
- Bemutatkozom (1)
- Csendhangok/könyvbemutató (3)
- Édesanyámra emlékezem (7)
- Emlékezés-szirmok (14)
- Én családom (16)
- Fakanál művészet (1)
- Főoldal (47)
- Gyermekversek (1)
- Haikuk (5)
- Keceli pillanatok (25)
- Képeim (1)
- Kerámiáim (1)
- Korkép (3)
- Könyv ajánló (1)
- Lélekversek (62)
- Napló (37)
- Naplójegyzet (7)
- Neked-veled (16)
- Noteszem-versek (1)
- Noteszemből (3)
- Őszi versek (11)
- PRÓZÁIM (1)
- Tavaszi (10)
- Természet (39)
- Töredékek (2)
- Ünnepekre (12)
2012. január 8., vasárnap
Tanítás
Lackó gyerek testvérkéjét,
kis Zolikát tanítja,
mesekönyvben állatképek,
sorban mind megmutatja.
Egy-egy oldalon megállnak,
öcsike már ismeri.
Maci, mókus, sündisznócska,
mindet jól megfeleli.
Ámde jön a mosómedve.
itt megáll a tudomány!
Nézi - nézi de nem tudja.
Lackó segít:- Figyelj már!
-Melyik állat, ki mindig mos?
Nem lehetsz oly butuka!
Zoli arca felragyog most:
-Megvan! Ez az anyuka!
1978-ban történt két fiacskámmal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése