Õsz
anyó fújja a párát,
villásfark
hívja a párját.
Érzi
ott benn kis szívében,
várják
már messzi vidéken.
Dróton
ül sok útitársa
vezéri
parancsra várva.
Hogy
keljen útra szegényke?
Nem
jön a társa, ki védje.
Tervezték,
mit hoz a holnap,
vésszel
és árral dacolnak.
Ismeretlen
szelek szárnyán
szállnak
majd vad vizek hátán.
Mardossa
lelkét a bánat.
Indulni
kell, már nem várhat.
Szárnyaszegetten
is szárnyal
párja
után síró vággyal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése