2012. január 8., vasárnap

Kiosztottam az utolsót







Kiosztottam az utolsót.
Tanév végi dolgozat.
A gyerekek izgalommal
körmölik a sorokat.

Szeretnének megfelelni,
törik fejük komolyan.
Ráncolt homlok, remegő kéz,
munkájuknak tétje van.

Számot adnak, mit tanultak,
volt-e elég szorgalom,
megméretik a tudásuk,
erre itt az alkalom.

Ők nem tudják, hogy most én is
leltározok magamban.
Erő, amit sugároztam,
elég mély, mint akartam?

Alkottam-e maradandót
a gyermeki lelkekben?
Elvisznek-e valamit is
abból amit vetettem.

Viszik-e a szépre vágyat,
Az élet szeretetét…
viszik-e, mit példát adtam,
a csak jóra törekvést.

Elteszik-e nevetésem
Jó kedvemet az útra?
Adtam elég vidámságot
Szomorú, bús napokra?

Emberséget, becsületet
Palántáztam szüntelen,
Kitartásra buzdítottam,
mert jön majd a küzdelem.

Kiosztottam az utolsót,
nem lesz már több dolgozat.
Búcsúzom a gyerekektől,
de kísérik álmomat.

2007. júl. 12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése