2012. január 6., péntek

Balaton parton


Platánfák lombja közt
tör lelkem az égig.
Mellettem strand-vígság,
zaja vízbe csábít.
Elhúzódom mégis
csendes magányomba,
Schumann zenéjével
töprengek magamban.
Gyönyörű muzsika:
az egekbe szárnyal,
tele van reménnyel,
és tele van vággyal.
Ady verséből vett
ars poeticámat
- mit nem tört meg bennem
sohasem a bánat-
juttatja eszembe:
..én nem leszek
a szürkék hegedőse”
Így hát a Nap felé
fordítom az arcom:
Megint meg kell vívnom
magammal a harcom!
2007.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése