2012. január 26., csütörtök

Egy tűznél melegszünk



..régen volt...
mikor a
fiatal lányka
rád bízta életét.
Hitt erős karodban,
mely védelmet ígért,
élet-szövetséget,
valami állandót,
ami nem ér véget
emberi szándékkal.
Így akartuk,
hittük.
s ha kellett,
egymás keresztjét is
vittük.

Volt selymes, pázsitos út,
volt  tüske szúrta bánat,

s ha sóhaj hagyja el számat
értünk, családunkért,
ne vedd tőlem zokon,
az aggódó félelmet
soha meg nem szokom.

Sorsunk összefonódott,
ki tudja, melyikünk a másik,
és ha olykor az unalom ásít
fázós estéken,
begyújtjuk a kályhát,
egy tűznél melegszünk.
Vagyunk egymásnak,
mindig is leszünk.

2010. ápr. 6.


Mi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése